Már csak 131-et kell aludni a múlt század egyik legfontosabb eseményének 50. évfordulójáig (igazság szerint programozóknak csak kettőt, esetleg hármat). 1969 július 19-én hagyta először lábnyomát ember a Holdon. Neil Armstrong híres mondata bekerült az összes történelemkönyvbe, de például ki tudná megmondani, hogy mit mondott az Apollo-12 parancsnoka, Pete Conrad, mikor égi kísérőnk felszínére lépett?
Pete Conrad vicces fiú lévén nem tudta megállni, hogy ne tegyen egy oldalvágást Neil Armstong irányába, mondván: „Hoppá! Hát, lehet, hogy ez kis lépés volt Neilnek, de annál nagyobb nekem!” Utalt ezzel saját mélynövésű mivoltára is, valamint ezzel bizonyította Oriana Fallaci újságírónőnek, hogy a NASA nem írja elő, mit mondjanak az űrhajósok a Holdon. Fallaci hónapokkal előbb fogadást kötött vele, hogy az űrhivatal majd a szájába ad valami jó blikkfangos szöveget, mint például amit Armstrong mondott (arról se nagyon akarta senki elhinni, hogy ő maga találta ki).
Mindenesetre a Hold felszínén eddig mindössze 12 ember fordult meg, és nem lehet tudni, mikor lesz a következő holdra szállás. A politikai akarat megszűntével leálltak a holdutazások is (nem lehet nem tudomást venni arról sem, hogy a vietnámi háborúra kellett a pénz a Nixon-kormányzatnak és hát ugye azt tartják a rossz nyelvek, hogy amelyik amerikai elnök nem háborúzik, azt nem is választják újra…)
Tervek ugyan szép számmal készültek a Hold új meghódításával kapcsolatban, de a konkrét lépések még váratnak magukra. Szó van állandó holdbázisokról, Hold körül keringő űrállomásokról és hasonló nyalánkságokról, de aki el akar mélyedni a holdutazások titkaiban, az jobb, ha pillanatnyilag megmarad Jules Verne regényeinél vagy a múlt század hatvanas-hetvenes éveinek történelménél. Igen, érezhető egy csipetnyi irónia is a mondataimban, az egésznek kezd olyan mellékíze lenni, mint az Asimov-féle Alapítványban, mikor az ősi atomerőműveket már csak karbantartani tudják, de semmit sem tudnak azok működési elvéről, sőt aki kérdezni mer róluk, az már eleve gyanús.
Persze nem ilyen rossz még a helyzet, ennek ellenére azért lehetne már valami mozgás ezen a téren, mert hát mindenki a Marsra készül, de a Hold sokkal közelebb van, ugyebár…
Addig is, míg valaki már végre elmegy a Holdra, nem marad más, mint kicsit nosztalgiázva csemegézni a régmúlt utazások történetében. A Corvus Csillagászat Egyesület soron következő összjövetelén erről is szó lesz, betekinthetünk a kulisszák mögé, megláthatjuk, hogy mi minden történt, ami nem volt benne a hivatalos tévéközvetítésekben, és fény derül olyan részletekre, amelyek megmutatják, hogy a Holdat ugyan még meg nem hódító, de a lábnyomukat már a regolitban hagyó űrhajósok nem (mind) voltak sótlan, karót nyelt figurák, hanem a jólfésültség és a hibátlan fogsor mellet a humor is fegyvertáruk szerves része volt.
Az összejövetel 2019. március 22-én este kezdődik és március 24-én délelőtt ér véget. A helyszín a már sokszor használt, de megunhatatlan Kovácspuszta Ekecs mellett. A részvételi díj tagoknak 6€, diákoknak 7€ nem tagoknak pedig 8€ naponta. Az étkezés individuális, szombati pizzarendelés játszik, szokás szerint. Jelentkezni lehet a mailcímen.
A program a következő lesz (még jön hozzá több is, csekkoljátok rendszeresen):
Előadó | Cím | Időpont |
Ollé Hajnalka |
Ködkamra kísérlet bemutatása Atomfizika házibarkács eszközökkel |
Péntek este |
Nagy Sándor |
Ki szerint nem jártunk a Holdon? (Péntek esti dumaparti) Ha nem beszélünk róla és nem teszünk ellene, akkor erre a területre is begyűrűznek a laposföldhívőkhöz hasonló egyedek, lehúznak mindenkit a szintjükre, és gyöznek a rutinjukkal :(. A legjobb ellenszer az ismeretterjesztés. (Ja igen, létezik laposhold társaság is :)) |
Péntek este |
Nagy Sándor |
A holdutazás kulisszatitkai |
Szombat délelőtt |
Jávorka Ágoston |
A Sárkány színre lép A SpaceX Dragon kapszulája a célegyenesbe fordult |
Szombat kora délután |
Tonkó Péter |
Gravitációs hullám detektálás pulzárokkal Szegény csillagász, akinek nincs pénze óriási detektorokra,azzal dolgozik,,amit talál... az égen |
Szombat késő délután |