Főoldal

Előadó

Cím

Tábornyitó

Tájékozódás az égbolton - (AÉKF*)

Táborainkban megszokott dolog, hogy áttekintjük az alapvető tudnivalókat, amelyek szükségesekz az észleléshez. Most, kicsit változtatva a dolgokon, megpróbáljuk tömörítve átadni az információt, amit eddig két vagy három előadásban szoktunk letudni, mintegy ismétlésként azoknak, akik minden évben itt vannak, és már válogatós majomként unják a banánt, és gondolatébresztőként azoknak, akik először szembesülnek ezekkel a dolgokkal

Mi újdonság az űrkutatásban?

Az űrkutatás terén is sok minden történt az utóbii időben, a Boeing fent rekedt űrhajósai pl. azonnal az ember eszébe jutnak. Sok mindent lehetne még itt írni, de az a helyzet, hogy előadónknál senki sinccs jobban képben, úgy hog rábízzuk a dolgot.

2024. 8. 4.
vasárnap délelőtt

Téglás Panna

Hogyan teszteljük a kvamtumszámítógépeket? A benchmarkolásról dióhéjban

Sokat hallhatunk arról, hogy egyre újabb és jobb kvantumszámítógépek jelennek meg a piacon. De mitől lesz „jó” egy kvantumszámítógép? Az előadás bemutatja a kvantumszámítógépek benchmarkolását, különféle tesztelési protokollokat, és röviden áttekinti, hogy mi fán terem a kvantumszámítógép.

2024. 8. 4.
vasárnap délután

A sarki fény, és ami mögötte van

Minden gyerek legalább egyszer felteszi a kérdést, hogy mi van a szivárvány tövében? Az eszkimó gyerekek viszont valószínűleg gyakrabban látnak sarki fényt, mint szivárványt, úgy hogy a Nanuq** földjén ez a kérdés úgy módosulhat, hogy mi van a sarki fény mögött? A kérdés jó, csak nem okvetlenül a fényjelenség túlsó oldalára kell gondolni, hanem imkább áttételesen, arra, hogy hogyan is jön létre ez a fényjelenség. Az előadás ezt a témát járja körül.

Béka a fazékban, avagy hol késik a szingularitás?

Erről a témáról volt már szó egy korábbi összejövetelen, akkor kötetlen beszélgetés formájában. Most újra nekifutunk a dolognak, kissé rendszerezettebb formában. A tábor során előkerül még majd a téma, néhány előadás és beszélgetés formájában, melyek során a mesterséges intelligencia különböző aspektusait és hatásait fogjuk boncolgatni.

Fizikusok, Csillagászok- Filmre fel!

Szeretnéd megmutatni csillagászati és űrrel foglalatoskodó tudásodat? Szeretnél részt venni egy izgalmas űrrel kapcsolatos dokumentumfilm készítésében? Talán ez a legnagyobb alkalom, hogy valóra váltsd ezt a vágyadat. Szegfű Noel vagyok és bátor interjú alanyokat keresek az űr dokumentumfilmemhez. Nézd végig a vasárnapi előadásomat és mindent meg fogsz tudni.

"Space is hard" avagy mitől robban a rakéta!

A Van Allen övek

A Föld sugárzási öveit az első müholdak mérései alapján fedezték fel. Ezek a tóruszhoz hasonlatos térségek fontos szerepet játszanak a Föld védelmében, mert csapdába ejtik a Napból áradó töltött részecskék nagy részét. Mellékesen jegyezzük meg, hogy faramuci módon a holdutazás tagadói is fontos szerepet szánnak a Van Allen öveknek, mondván, hogy a sugárzásuk biztosan megölte volna az űrhajósokat. Persze a mérési erdeményektől semmiképpen sem hagyják magukat zavartatni.

Mindenesetre az előadás szigorúan tudományos alapon fogja megközelíteni a témát.

Neutroncsillagok magfizikája

Az ismeretterjesztő irodalomban a neutroncsillagok anyagát mindig kiskanálntyi adagokban szokták emlegetni, mivelhogy nagy sűsűségű dologról van szó - millió tonnákról írnak kiskanalanként. Arról viszont már nem nagyon esik szó, hogy miféle folyamatok mennek végbe ebben az anyagban. Ássunk le a dolog mélyére, és derítsük ki, hogy a neutroncsillagot alkotó degenerált részecskék mivel múlatják az idejüket odabent.

MIlyen erős lesz a következő napciklus? És az azt követő?

Az aktuális napmaximum nagyon erősre sikerdett, a sarki fények lemerészkedtek alacsony szélességi köreinkre. A napaktivitás ciklikus változása közismert a csillagászok körében, a kisebb aktivitású időszakokat nagy aktivitásúak követik. Mivel a magas napaktivitás gondokat okozhat a távközlésben, az elektromos hálózatokban és még sok más helyen, érdekes lehet az aktivitás előrejelzése.

Űrbiztonság: meteoritok és űrszemét (optikai megfigyelési módszerek és eszközök)

1958-1988 közötti három évtizeden át a műholdak megfigyelése aktívan folyt Magyarországon (aminek fő központja a Bajai Obszervatórium volt). A fő cél ebben az időben a legfelső légkör-, és annak az űrtevékenységre gyakorolt hatásának megismerése volt. A földfelszínről történő közvetett észleléseket felváltották a pályán történő direkt mérések. Az elmúlt években újraszerveződött és újraindult az optikai műhold megfigyelés Európában, és Baja is újra színre lépett. Mik a mostani célok, és milyen eszközökkel, módszerekkel tudjuk a földfelszínről vizsgálni az űrből potenciális veszélyt jelentő objektumokat? Érthető okokból párhuzamokat is vonunk több ponton a mesterséges és természetes objektumok megfigyelési módszerei és eszközei között.

Csillagászati léptékek

A Galaxis Útikalauz Stopposoknak így kezdődik: „Az űr - írja - nagy. Tényleg nagy. El se hinnéd milyen hatalmasan, terjedelmesen, észbontóan nagy. Úgy értem, az ember azt gondolná, a patikushoz hosszú az út, de ez csak egy szem mogyoró az űrhöz képest. Figyelj:..” Szóval, ez a nagyon kelendő, ám kétes hitelességű könyv ebben a tekintetben nem téved. A világűr tényleg hatalmas, nehéz elképzelni a méreteit. Az előadás megpóbálja kicsit közelebb hozni a témát, hogy jobb elképzelésünk lehessen arról, mi mekkora a világegyetemben

Mit főznek a CERN-ben?

A CERN kutatóközpont a részecskefizika fellegvára. Itt detektálták először a Higgs-bozont, a tudományos felfedezéseket hosszan sorolhatnánk. Talán nem annyira köztudott, hogy szívesen fogadnak látogatókat is, széles kebellel dicsekednek játékszerükkel, a grandiózus gyorsítóval.

A BeppoSax misszió

Kettőscsillag-észlelés a 21. században

Műanyagok az űrben: Az űreszközök titkos hősei és űrszemét okozta kihívások

A műanyagok számtalan formában hozzájárulnak a modern űrkutatás sikereihez. Különleges anyagtechnológiai megoldások segítik mind a műholdak, mind a Nemzetközi Űrállomás, vagy akár az űrutazók ruháinak felépítését. Nem csak a Földön, az űrben is gondolnunk kell a helyes hulladékkezelésre. Gondoltad volna, hogy a Nemzetközi Űrállomáson is szükség lehet a műanyaghulladék újrahasznosítására? Vajon milyen károkat tud okozni egy apró űrszemétként Föld körüli pályán keringő műanyagdarab?

Előadásunkban szó lesz olyan anyagokról, amelyek szerepet játszanak az űrtechnológia fejlődésében, valamint kitérünk az űrvilág és hulladékkezelés kapcsolódási pontjaira is.

Polimer, műanyag és bioműanyag - Mi micsoda?

A polimerek családjába sorolható anyagok mindenhol körbevesznek bennünket, talán nem is vagyunk vele tisztában, hogy milyen változatos formákban. Előadásunk segít megismerkedni a polimer és műanyag közti különbséggel, valamint eloszlatja a kérdéseket a bioműanyagok témakörével kapcsolatban. A műanyagok óriási népszerűségének természetesen ára is van. A műanyagok hulladékproblémájának felvázolása után szó lesz arról is, hogy mi mit tehetünk Földünk tisztántartásának érdekében.

Űrutazás mérnök szemmel

Az űrutazás mind a mai napig a legdrágább és legösszetettebb kihívások közé tartozik, mely többek között a rakéták gyártási folyamatának is köszönhető. A előadás során szó lesz a hagyományos eljárásról és annak hátrányáról, majd egy új megoldásról, a fém 3D nyomtatásról. Az additív gyártástechnológia egyre inkább összefonódik a mindennapjainkkal, lassan kilépve a prototípusgyártás világából. Ez a megvalósítás leegyszerűsíti a problémát, ezzel teret adva további fejlesztéseknek, ami idővel a közösségi űrutazásnak lehet az alapja.

Láttad az Oppenheimert? - út az atombombáig

Az előadás során kronológiai sorrendbe helyezzük az atombomba kialakulásához vezető legfontosabb tudományos áttöréseket és megpróbáljuk megérteni, mi milyen hatással volt a fejlesztésre.