Főoldal

Ha megvizsgáljuk az emberi kommunikáció átviteli sebességének időbeli változását, akkor valamiféle exponenciális görbét kapunk, amely az utóbbi évtizedekben már a függőlegeshez közelít. Az emberi beszéd átviteli sebessége kb. 2,4 kb/s. Mikor az ősember elhagyta az Ordovai-szurdokot (https://www.google.com/maps/@-2.9876265,35.3580695,15857m/data=!3m1!1e3), hogy felfedezze a világot (és egyúttal felkutasson mindent, amit el tud kapni, meg tud ölni és meg is tud enni, beleértve fajtársait is), az akkori kommunikáció sebessége valószínűleg ennél sokkal kisebb volt, de nem is kellett akkortájt differenciál-egyenletrendszereket megoldani… Illetve igen, mert ha egy kővel fejbedobunk egy antilopot, agyunk tulajdonképpen automatikusan megoldja a megfelelő differenciál-egyenleteket, de ez egy másik történet...

A kommunikáció sebessége nagyon sokáig megmaradt a fentebb említett 2,4 kb/s magasságában, és akkor kezdett felgyorsulni, miután Marconi összebarkácsolta rádióját és üzent az óceánon át. Onnan már csak egy kis ugrás volt az 1936-os Berlini olimpia közvetítésén át az Internethez és a mobiltelefonokhoz.
Rossz nyelvek szerint a mobiltelefonok kijelzőjének mérete akkor indult rapid növekedésnek, mikor az Internet átviteli sebessége lehetővé tette az erotikus tartalmak nézését. Ha figyelembe vesszük, hogy a iPhone előtti időkben az számított sikkesnek, ha egy mobiltelefon minél kisebb volt (közszájon keringtek a mobiltelefon és a férfi tulajdonos nemiszervének mérete közti lineáris megfeleltetések), lehetséges, hogy a fenti állításnak van némi igazságtartalma.
Mindenesetre az tény, hogy hihetetlen mennyiségű információ száguld fel és alá a kábeleken és mikrohullámú hálózatokon. Úgy látszik, hogy információéhségünknek még ez sem elég, az Internetes kommunikáció újabb robbanás előtt áll. Elon Musk barátunk 60-asával lövöldözi fel a Starlink műholdakat, hogy idővel a legeldugottabb amazóniai törzs varázsója is Pataki Zitától tudja meg, hogy a nagy jaguár-áldozat napján lesz-e eső vagy sem. Gigabites sebességet jövendölnek, melyet használva egy átlagos film kb. 10-12 másodperc alatt töltődik le. Ebből kiindulva a filmeket 700-szoros gyorsítással kellene néznünk, hogy kihasználjuk az Internet kapcsolat lehetőségeit.
A Starlink projekt azonban nem találkozott a profi és amatőrcsillagászok osztatlan ovációjával. Kb. 13000 műholdat szándékozik fellőni, a legújabb hírek szerint még további 30000-re kértek engedélyt. Ennyi műhold már teljesen tönkre teheti az éjszakai égboltot, ha nem a megfelelő pályákon mozognak. Persze reméljük a legjobbakat, hogy Elon Musk minden reklamáló csillagász számára felbocsát egy miniatűr űrtávcsövet is, ha már lehetetlenné teszi az éjszakai égbolt csodálatát.
Az ilyen műholdak pályáinak meghatározása bonyolult számításokat igényel, ezek nagy része nem végezhető el analitikusan, csak numerikus módszerek segítségével. Ezek a módszerek egy csomó trükköt alkalmaznak, hogy közelítő számítások segítségével határozzák meg a végeredményt.
Az alapvető módszerek közé tartozik a numerikus integrálás, melynek több verziója létezik. Mindegyik az integrálás geometriai interpretációjából indul ki, miszerint a függvény határozott integráljának értéke egyenlő a függvény görbéje és az x tengely közötti területtel. A legegyszerűbb – és legpontatlanabb – módszer az mikor a görbe alatti területet keskeny téglalapokkal közelítjük, melyeket a függvény alá helyezünk be oly módon, hogy a bal téglalapok felső csúcsa a görbén helyezkedjen el. Értelemszerűen egy ilyen számítás elvégzésére a legmegfelelőbb eszköz a számítógép.
Ne gondoljuk azonban, hogy a hasonló dolgok csak a számítógépek elterjedése után jelentek meg. A londoni Science Museumban őriznek mechanikus integrátort, amelynek tűjét végig vezetve egy tetszőleges zárt görbén a gépezet egy tárcsán mutatja a görbe által körbevett terület nagyságát. Na erre varrajtok gombot.
Ezekről és hasonszőrű dolgokról lesz szó a Corvus Csillagászati Egyesület hétvégi összejövetelén, melyet 2019. november 15-e és 17-e között rendezünk Kovácspusztán. Az összejövetel november 15-én, pénteken este kezdődik és november 17-én, vasárnap délelőtt ér véget. A részvételi díj tagoknak 6€, diákoknak 7€, nem tagoknak pedig 8€ naponta. Az étkezés individuális, szombaton lehet rendelni pizzát. Jelentkezni lehet a  mailcímen.

A program a következő lesz:

Előadó	Cím	Időpont
Nagy Sándor	A csillagászat legújabb eredményei Uránia istennő hódolóinak legutóbi cslekedeteit vesszük számba	Szomabt délután
Tonkó Péter	Favágó matematika Amikor az ember egy nehéz matekfeladattal találja szemben magát, gyakran megfordul a fejében a gondolat: "Meg lehet ezt egyáltalán oldani?" A fizikában gyakran előfordul, hogy valóban nem lehet analitikusan megoldani a problémáinkat (hiába szeretnénk, nem lehet minden harmonikus oszcillátor). Az ilyen esetekkel a matematika külön ága, a numerikus analízis foglalkozik, aminek az a feladata, hogy ha egzaktul nem is, de minél pontosabban meg tudjuk közelíteni a valóságot leleményes algoritmusainkkal. Az előadás a témakör jéghegyének csúcsát kívánja felfedni a díszes társaság előtt, majd - néhány gyakorlati példán keresztül - megkarcolni annak felszinét.	Szombat délután
Jávorka Ágoston	A műholdas Internet jövője Az utóbbi időkben j´néhány cég vágott bele ebbe az új bizniszbe, melynek célja természetesen a pénzszerzés. Viszont ha ennek melléktermékeként villámló sebességű Internet hull az ölünkbe, akkor minimum, hogy informálódunk a témában.	Szombat késő délután