Corvuska 2025 gyerektábor beszámoló

5 év akárhogyan is nézem, nagyon hosszú idő, legyen szó bármiről is. A 2019-ben utoljára megrendezett Corvuska gyerektábor óta eltelt 5 év számunkra is nagyon hosszú idő volt. Az idei tábor új helyszínen, méghozzá Paton került megrendezésre, néhány új vezetővel, és persze teljesen új táborozókkal, így mi is nagyon izgatottan vágtunk bele a táborba.
Hatalmas örömmel fogadtuk amikor 1 évvel ezelőtt már biztossá vált, hogy újra elindul a kistábor szervezése. Be is jártuk a környék iskoláit, hogy elvigyük a hírt:

2025-ben újra lesz Corvuska!

A táborba a vezetők közül elsőként értünk oda Bencével, és láttuk a gyerekeken, hogy egy kissé megszeppenve ugyan, de láthatóan izgatottan várják, hogy elkezdődjön a tábor. Mi, vezetők sem éreztük magunk másképp, a sok új táborozó között ugyanolyan elveszettek voltunk, mint a maguk a gyerekek. Azonban ennek az érzésnek hamar vége szakadt, amint elmentek a szülők, bele is vágtunk a kísérletezésbe és a fociba. Már ekkor érezhető volt, hogy a gyerekek egyre inkább kezdenek feloldódni és barátkozni.
A következő napok során az önfeledt hangulat folyamatosan megmaradt, a gyerekek még a vetélkedőre is széles mosollyal ültek be. Hamar érezhetővé vált, hogy szépen felvették a tábor ritmusát, és tetszik nekik az összes program.
A második nap végére mi is láttuk, hogy kik azok, akik igazán küzdenek a vetélkedőkön és egyéb versenyeken. Nagyon izgalmas volt számomra vezetőként nézni a vetélkedőre való készülést, és a táborozók közti rivalizálást, hiszen az utolsó táboromban még én is hasonlóan küzdöttem az első helyért.
Azonban nem mindenkit érdekelt az első díjnak meghirdetett távcső és az örök dicsőség, viszont azok akik nem ebben találták meg céljukat, a délutáni foglalkozások alatt végezhettek számos kísérletet - hajat állítottunk Van de Graaff generátorral, palackot robbantottunk folyékony nitrogénnel, vagy kielemeztük, hogy miért esik lassabban a rézcsőben az erős neodímium mágnes, mint a műanyag csőben. Persze lehet nem mindenkit fog meg a fizika elsőre, ezért rájuk gondolva más csoportokban is komoly munka folyt, például a képregény készítők egy akár Stan Lee-t is zavarba hozó művet alkottak meg, miközben a média csoport tagjai igazi riportereként rabolták el az embereket egy-egy interjú erejéig. Persze a fotós csapat tagjai sem csak az objektíveket tisztítgatták, hanem minden nap kint a csoportok között gondoskodtak arról, hogy a szülők újabb és újabb képeket kapjanak a tábori mindennapokból.
Csillagásztáborhoz híven az éjszakai észlelés sem maradhatott el, a megrendelt jó idő szinte egész héten kitartott. Kezdetben még csak a vezetők kezelték a távcsöveket, de nem kellett sokat várni, hogy a gyerekek átvegyék az uralmat, és a hét végére már maguktól vezették rá a távcsöveket az egyre halványabb, és így nehezebben megtalálható galaxisokra és más mély-ég objektumokra. Miután teljesen rákaptak az észlelés ízére a táborozók, a vezetőknek szinte erőszakkal kellett becipelni őket a csillagos égbolt alól.
Jó látni, hogy a gyerekek lelkesedése a tudomány és technika iránt ez után az 5 éves szünet után sem lankadt, és nagyon szívesen foglalkoznak vele még a szabadidejükben is.
Ez után a tábor után mi jövőre még nagyobb lelkesedéssel fogunk belevágni a szervezésbe és reméljük, hogy ismerős arcokat is köszönthetünk újra a következő táborban 2026-ban.

Marosi Botond Máté

Egy kis képgaléria, hogy érzékeltessük a tábor hangulatát:

0001