Felix Baumgartner 2012 októberében megdöntötte az ejtőernyős ugrás magassági világrekordját, mikor is 39045 méter magasságból ugrott ki egy léggömb kabinjából. Az ugrás során átlépte a hangsebességet, 1342,8 km/óra sebességgel zuhant. Az egész cselekedetben nem is ez a legérdekesebb dolog, hanem a földet érés módja. A 39 kilométeres ugrás után nem úgy ért földet, mint egy zsák krumpli, hanem néhány könnyed lépéssel dolgozta le a delta v-t. Ez az a stílus, ami csak az igazán nagyok kiváltsága. (https://www.youtube.com/watch?v=vvbN-cWe0A0, 12:59-től)
Hasonlóképpen stílusosan intézte a dolgot Niels Bohr is a légnyomásmérővel és a toronyház magasságával a fizika vizsgáján, mikor azt a választ adta, hogy ejtsük le a légnyomásmérőt a toronyház tetejéről, és mérjük meg, mennyi idő alatt esik le. A történet folytatásának kiderítését házi feladatul kapja a kedves olvasó.
Ide sorolhatjuk Stephen Hawking kísérletét az időutazók vendégül látására, mikor is 2009-ben partit szervezett időutazóknak. A meghívókat csak a parti vége után tette közzé, mert hát az időutazóknak így is meg kellett volna tudniuk, hogy volt parti. Nem jött senki. Hawking ezt a 2012-es Seattle-i Tudományos Fesztiválon úgy adta elő, hogy kísérleti bizonyítéka van arra, hogy nem létezik időutazás. Persze az is benne van a pakliban, hogy az időutazók azért nem jöttek el, hogy jól megtréfálják Hawkingot. Talán közvetlenül a halála előtt magukkal is vitték a jövőbe az elmelenyomatát, és vígan kosarazik valahol egy két méter tíz centis izmos testben. Az is lehet, hogy delfinként járja az óceánokat egy víz borította bolygón, az egyéb, bujább lehetőségekről nem is beszélve.
Stephen Hawking sorsának lehetséges jobbra fordulása miatt érzett örömömben (egy optimistának ugye milyen kevés elég?) ezennel időutazásra invitálok minden, a csillagászat és holdudvar-tudományai (azért ismerjük el, hogy minden a csillagokkal kezdődött) iránt érdeklődő egyént. Az időutazásra 2019. augusztus 3-a és 11-e között kerül sor. Nem lesz valami gyors időutazás, mert napi egy napot fogunk utazni, azt is csak előre, de legalább a miénk. Gyűljünk hát össze Kovácspusztán eme grandiózus eseményre, mint a bibliai sáskák serege, hogy együtt mutassunk be áldozatot Uránia istennő oltárán.
Mindenféle optikai eszközökkel fogjuk feljavítani gyarló érzékszerveinket, hogy fellebbenthessük az univerzum titkait fedő fátyol csücskét, és betekinthessünk mögé olyan csodákat látni, melyeket csekély értelmünk felfogni épp, hogy csak képes. Vagy nem, de akkor is szépek.
Szóval, mielőtt még teljesen pátoszba fojtanám, abba is hagyom a prérire kieresztett musztángként száguldó gondolataim futtatását, és a mindennapi élet szürke mocsarába rántom le a lelketeket. Ennek létezéséről vagy mibenlétéről majd hosszan vitatkozhatunk időutazásunk során, amelyet ezennel Corvus 2019 észlelőtábornak nevezek el. (Egyébként elgondolkodtatok már az „észlelés” szó kettősségén?)
Szóval a szürke mocsár: a tábor részvételi díja tagoknak 9€, diákoknak 10€, nem tagoknak pedig 12€ naponta. Ebben benne foglaltatik a napi négyszeri étkezés és a szállás díja. A táborba érkezést legalább egy nappal előre jelezzétek, mert az étkezést csak így tudjuk biztosítani. A tábor kezdete most nem 11 órakor lesz, hanem csak délután háromkor, általam már ismert okok miatt. Már csak a megszokott copy-paste szöveget írom ide, hogy a billentyűzetet csak ide-oda lecsapó villámként használni tudók se kapjanak kéztőcsatorna-gyulladást a túl sok gépelés miatt: Megyek a táborba elejétől végéig.
A jelentkezéseket a 
mailcímre küldjétek.
Akkor táborozásra fel, a távolmaradóknak pedig a Galaktika titokzatos urai bocsássák meg eltévelyedésüket.
Sunes
A tábor programja a következő lesz (folyamatosan bővítjük a megszólított előadók visszajelzései alapján):
| Dátum, időpont | Előadó | Cím |
|
2019. 8. 3. szombat késő délután |
Jávorka Ágoston |
A Hold, a Mars és még azon is túl
|
|
2019. 8. 4. vasárnap délelőtt |
Nagy Sándor |
Csillagtérképek, évkönyvek (AÉKF*)
|
|
2019. 8. 4. vasárnap délután |
Puha Emil |
Szekuláris pályaváltozások a VW LMi négyes csillagrendszerben
|
| 2019. 8. 4. vasárnap késő délután | Markó Ádám |
A számítógépek hajnala
Előadásunkban ezt az időszakot elevenítjük fel. |
| 2019. 8. 4 vasárnap este | Mázik László |
A Világegyetem hullámhosszán hallgatózva
|
|
2019. 8. 5. hétfő délelőtt |
Török Mátyás Bay Zoltán Kutatóközpont |
Színek kémiája – avagy tényleg kék-e a rézgálic?
|
|
2019. 8. 5. hétfő délután |
Musza Alexandra Bay Zoltán Kutatóközpont |
Csontimplantátumok
|
|
2019. 8. 5. hétfő délután |
Ugi Dávid (ELTE TTK) |
Méretek és skálák, mi mekkora?
|
|
2019. 8. 5. hétfő késő délután |
Vida Ádám (Bay Zoltán Kutatóközpont & ELTE TTK) |
Anyagtudomány újratöltve
|
|
2019. 8. 6 kedd délelőtt |
Nagy Sándor |
Miért sötét az ég?
|
|
2019. 8. 6 kedd délután |
Pál András |
A TESS űrszonda
|
|
2019. 8. 6 kedd késő délután |
Szabó Éva |
A fák titkos élete
|
|
2019. 8. 7. szerda délelőtt |
Käsz László |
Változócsillaogk észlelése (AÉKF)
|
|
2019. 8. 7. szerda délután |
Dávid Gyula |
A tömeg eredete és a Higgs-mező
E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a nagyon gyorsan Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek. |
|
2019. 8. 7. szerda késő délután |
Nsgy Sándor |
Pályák, mozgások pozíciók
|
|
2019. 8. 8. csütörtök délelőtt |
Dávid Gyula |
A sötét anyag nyomában
De vajon miből is van ez a titokzatos sötét anyag, milyen objektumok (megalapozott gyanúnk szerint: még ismeretlen elemi részecskék) alkotják, és miért láthatatlan? Gravitációs hatásán kívül vajon milyen kölcsönhatásokra léphet a közönséges, világító anyaggal? Hogyan kell kiegészíteni az ismert elemi részecskéket sikeresen leíró részecskefizikai Standard Modellt, hogy a sötét anyag ismeretlen alkotóelemeiről is számot tudjon adni? Hogyan befolyásolja a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, pl. a galaxisok kialakulását vagy az Univerzum tágulásának folyamatát? A Standard Modell utolsó hiányzó részecskéjét, a Higgs-bozont néhány éve megtaláló kísérleti részecskefizikusok most a sötét anyag feltételezett részecskéi (pl. a szuperszimmetria elmélete által megjósolt újfajta részecskék) nyomába eredtek. Az utóbbi néhány év néhány bíztató eredményt hozott ebben a kutatási irányban. Az előadáson a csillagászati bizonyítékok és az elméleti feltételezések mellett a legfrissebb hírekről és ellenőrző kísérletekről is beszámolunk. |
|
2019. 8. 8 csütörtök délután |
Horváth Ákos |
A neutrínók csodálatos világa
|
|
2019. 8. 8. csütörtök késő délután |
||
|
2019. 8. 9. péntek délelőtt |
||
|
2019. 8. 9. péntek délután |
||
|
2018. 8. 9. péntek késő délután |
Ollé Hajnalka |
Időutazás egy rég elfeledettnek hitt patroveci hétvégére, avagy az aktív galaxismagok egyesített modellje
|
Elmélkedés a további lépésekről az űrütazó fajjá válás útján - a holdraszállás 50. évfordulójának apropójára
Az amatéorcsillagászok számára kotelező a csillagtérképek, évkönyvek és persze az égbolt behető ismerrete. Mivel elenyéső mennyiségű ember születik ezzel az ismeretanyaggaql a fejében (állítólag a neandervölgyi ősemberek között volt egy de őt fiatalon megették), nem árt, ha legalább egy előadás formájában foglalkozunk a témával.
Manapság szinte mindenki haznál számítógépet, annyira hozzájuk szoktunk, hogy hiányuk akár elvonási tüneteket is okozhat. Vajon ebben a nagy kényelemben gondolunk-e arra, az időre mikor a mérnökök még logarléccel számoltak, vagy mikor az első számítógépek nem fértek ki egy darabban a gyárkapun? A számítógépek fejlődésének kezdeti időszaka nagyon érdekes: ki tudja vajon, hogy mi az aTuring-gép, vagy a merevlemezt miért hívták winchesternek?
Mikor az első igazolt gravitációshullám-észlelés történt, a csillagászok feényes sikerként könyvelték el az egyedülálló eseményt. Az elmúlt néhány évben annyit fejlődött az észleléstechnike, hogy ilyen észlelések mondhatni, már mindennapossá váltak. Előadásunkban kísérlete teszünk ennek az érdekes problematikának a megvilágítására
Az előadás rövid leírása: Környezetünkben gyakorlatilag minden színes: a radírunk, a poharunk, az ételünk. Honnan jön az anyagok színe? Állandó-e egy anyag színe? És persze: valóban kék-e a jól ismert rézgálic? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ az előadás során, miközben látványos kémcsőkísérletekkel mutatjuk be az anyagok – szó szerinti – sokszínűségét.
Az előadás rövid leírása: Manapság 800 ezer ember szenved csontritkulásban Magyarországon, ami mozgással és helyes táplálkozással megelőzhető. De ha már megtörtént a baj, milyen lehetőség van a csontok pótlására? Előadásomban e lehetőségeket vesszük górcső alá, és talán megkapjuk arra is a választ a szuperhősök által, hogy gyengeség-e az implantátum. És ha igen, akkor miért nem?
Az előadásból kiderül, hogy mekkora a vizsgálható univerzum és honnan tudjuk annak méretét.
Előadásom során betekintést nyújtok az egyik legnagyobb magyarországi ipari kutatóközpont mindennapi megbízásaiba. Fejtegetem, hogyan használja egy frissen munkába lépő fiatal anyagkutató az egyetemen megszerzett tudását és mi az, amivel szinte minden új kolléga megküzd munkába lépéskor. Kitekintést adok az acélokon túli világba, azaz a nukleáris, repülő és űripari funkcionális és szerkezeti anyagok világába előbb elméleti, majd gyakorlati, végül vizsgálati szemszögből. 
Ez ugyan egy triviális kérdésnek tünik, de valójában nem az. Mióta először tették fel ezt a kérdést, tudósok generációi dolgoztak megoldásán, néha nem is tudva arról, hogy munkájuk majdan hozzájárul a nagy kérdés megoldásához. Előadásunkban ennek a munkának állítunk emléket a tudósok, csillagászok tevékenységének felidézésével.
A TESS szondát 2018 áprilisában bocsátották fel, hogy a csillaguka előtt elhaaldó exobolygókat keressen. Az előadás a szonda és a mögötte emgbúvó technológia részletes ismertetétsét nyújtja a téma egyik szkavatott bennfentesétől
Az előadás Peter Wohlleben elméletét ismerteti, miszerint a fák magasszintü kommunikációt folytatnak egymás között. Remélhetöleg jóízű vitát fog kiváltani ez a téma, már csak a szerző hihetetlennek tűnő állításai miatt is.
A változócsillagok észlelése az egyik olyan, amatörcsillagászok által is magas szinten művelt ága eme nemes hobbinak, amely túlmutat az (egyébként minőségi) időtöltésen, és komoly csillagászat felfedezések alapjául is szolgálhat.
Előadásunkban megvilágítjuk, milyen mozgásokat végez a Föld, és hogy ezek a mozgások hogyan mutatkoznak meg az égbolton. Foglalkozunk a bolygók egymáshoz visznyított pozíícióival, a csillagászati koordinátarendszerekkel és más hasonló nyalánkságokkal.
A neutrínók - mint ahogy azt nevük is mutatja - olyan részecskék, amelyek szinte teljesen ignorálják a kölcsönhatást más részecskékkel. Ennek ellnére képesek vagyunk detektorokat építeni, melyek segítségével vallatóra foghatjuk ezeket az részcskéket, hogy meséljenek nekünk távoli világokról, csillagok végpusztulásáról és az univerzum egyéb egzotikus eseményeiről.
Kb. 10-12 évvel ezelőtt, amikor még a patroveci kastély volt a második otthonunk, volt egy hétvége, ahol hóesésben ibolyát szedtünk, répatortát majszoltunk, bezártuk a Sunes kulcsait az autóba (vagy az nem akkor volt?) és tartottam egy előadást az AGN-ekről. Néhányatok még lehet emlékszik rá, Sunes kért egy repetát. Nehéz lesz felülmúlni az akkori előadást, de megpróbálom. Tisztázzuk, mi is a lényegi különbség bizonyos égi objektumok között, és egy komplex képet mutatok arról, hogy igazából minden tényleg csak nézőpont kérdése.
* AÉKF - Az észlelő amatőrcsillagász kötelező fejtartalama