Az elmúlt napokban kétszer is volt a fejemen virtuális-valóság szemüveg. Az első nagyon jó élmény volt, itt szabadon lehetett mozogni az ISS-en és környékén, kaptam távirányítókat is. A második alkalommal viszont valós felvételt lehetett megnézni, szintén az ISS körüli űrsétákról. Ha itt is az első alkalom hardvere lett volna, akkor semmi sem rontotta volna a hatást, de a szemüveg konstrukciója némi búvárszemüveg-hatást keltett, mivel kicsi volt a látómező.
Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a két szemes térhatású kép még kisebb felbontáson is becsapja az agyat. Nem kell sok ahhoz, hogy beleéljük magunkat a látványba, ezért tud működni pl. a Google Earth az ilyen szemüvegekben, akkor is, ha nem fotorealisztikus a hatás.
Viszont jobban belegondolva, ha felvisszük a felbontást, és megfejeljük egy modern játékprogram grafikájával, akkor teljesen át lehet verni az emberfia agyát, és el lehet hitetni, hogy ez a valóság. Gondolok itt például a Silo című könyvben használt 32756 pixel felbontású kijelzőkre a sisakokban, amiről nem is tudták, hogy nem a valóságot látják.
A virtuális vagy alternatív valóságok gyakori témái a sci-fi irodalomnak is, ennek nagy öregje volt Philip K. Dick. Az ő műveiben gyakran találkozunk alternatív valóságokkal. Ezekben a regényekben és novellákban a főhős valahogy átkerül egy másik, hasonló világba, ahol minden olyan, mint az eredetiben, csak éppen ő nem létezik, illetve létezett, míg oda nem került, vagy pedig az egész világ alternatív, pl. a második világháborút a németek és japánok nyerték.
Terry Gilliam (igen, a Monty Pythonos) írta Dickről a következőt: „Egy apró tényt ajánlok mindenki figyelmébe, aki már végleg elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban: Philip K. Dick járt ott legelőször.”
Mondjuk Terry barátunk is letette a magáét az asztalra, a triviálisan ismert Gyalog galoppon kívül ő rendezte pl. a 12 majom című filmet is, amely szintén egy őrült agymenés volt, témánkba viszont inkább a Brazil vág, melyben egy disztópikus világot mutat be, amit a 20. századba helyez, tele abszurd helyzetekkel és alternatív történésekkel. Házi feladat: az összejövetelig megnézni legalább ezt, ha már a Dick-életmű addigra elolvasásosához jó néhány alternatív valóságra lenne szükség. Párhuzamosan. Egyszerre.
Mindenesetre Dick jó néhány regényből és novellájából készült film vagy sorozat, a lista meglepő címeket is tartalmaz, nem is gondolnánk némelyikről, hogy legalább az alapötlet tőle származik. Néhány cím a teljesség igénye nélkül, ha az eredeti cím más volt, mint a film címe, akkor zárójelben jelzem: Szárnyas fejvadász – Blade Runner (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokról?), Különvélemény, Az ember a fellegvárban, A emlékmás – Total Recall (Emlékárusítás nagyban és kicsiben), Az elhagyott bolygó – Screamers (A második változat), A felejtés bére – Paycheck (Fizetség), Sorsügynökség – The Adjustment Bureau (Helyreigazító csoport), Kamera által homályosan. Itt kell még megemlítenünk az Elektronikus álmok című sorozatot is, melynek részei egy-egy Dick novella feldolgozásával készültek.
Ezek a filmek néha csak az alapötletet veszik át a művekből (pl. Különvélemény), de vannak köztük a könyvhöz vagy novellához jobban ragaszkodó alkotások is. Mindenesetre nem lehet tagadni Dick hatását a későbbi sci-fi-re. Ha már film, még George Lucas is elismerte, hogy merített a munkásságából. Ha egy pillantást vettek az előző akció szövegére, ott is szerepel hasonló mondat, csak ott E. E. Doc. Smithel kapcsolatban… Lucas legalább elismeri, ellentétben néhány pastehuszár celebbel és politikussal.
Dick pedig mindeközben jóságosan tekint le ránk valamelyik párhuzamos valóságából, amit kényelmes másvilágként írt meg magának, de soha nem adott ki könyvben, nehogy mindenki odatóduljon. Végül is kell hagyni némi emberanyagot a megszokott vallások másvilágai és poklai számára is, nemdebár?
A poklokkal kapcsolatban említeném Iain M. Banks Közelkép című regényét, amelyben a pokolpárti és pokolellenes civilizációk között folyik az egész galaxisra kiterjedő háború. A tét az, hogy a lakosaik számára saját poklot fenntartó civilizációkat rávegyék ezen poklok felszámolására, és a történet elején a pokol-ellenzők állnak vesztésre. Az egyik negatív főszereplő pedig egy élelmes vállalkozó, aki ezeket a poklokat a saját szerverein futtatja bérmunkában… A regény oly módon is csatlakozik a boncolgatott témához, hogy a háború csatáit a civilizált lefolyás okán különféle virtuális valóságokban vívják.
Ezt a témát továbbgondolni hívok most mindenkit a Corvus Csillagászati Egyesület összejövetelére, ahol november 7-én a péntek esti dumaparti keretében mindenki bemutathatja a saját kis alternatív valóságát. Mert mindenkinek van ilyenje, lévén mindenki a saját oldaláról nézi a szemszöget.
Ha már felgyülemlik a csapat, kár lenne hagyni szétfutni a társaságot, maradunk még vasárnapig, hogy meghányjuk-vessük a világ dolgait. Tehát konkretizálva a dolgot: 2025. november 7-én, pénteken este 19:00 körül kezdünk, és november 9-én, vasárnap délelőtt megyünk haza. A helyszín a megszokott Kovácspuszta.
A részvételi díj tagoknak 12€, diákoknak 13€, nem tagoknak pedig 14€ éjszakánként, ott nem alvás estén pedig 6€ a belépti díj. Jelentkezni lehet a 
mailcímen. Az étkezést mindenki maga oldja meg, van lehetőség pizza rendelésre, valamint saját étel készítésére is.
Az összejövetel programja a következő lesz (még bővülni fog)
| Dátum, időpont | Előadó | Cím |
| 2025. 11. 07. péntek este | Nagy Sándor | Péntek esti dumaparti Mindenkinek megfordult más a fejében, hogy eme széles világegyetemben csak egy példányban létezik-e, vagy lehetséges-e, hogy van még egy belőle valahol, egy távoli bolygón. Ha nem, akkor tessék bepótolni. Manapság már tudományos körökben sem veszik el az ember doktori címét, ha párhuzamos univerzumokkal játszadozik ráérő idejében. Az MCU pedig már annyira össze van kavarva, hogy más kiút nincs is a számukra, ha még akarnak pénzt keresni. Péntek esti dumapartink keretében kicsit körbejárjuk a témát, különös tekintettel Philip K. Dick munkásságára, aki az élen járt ezen világok felderítésében, igaz, hogy csak fejben, de hát ez nem igazán számít, ugye? |
| 2025. 11. 08. szombat délelőtt | Sándor Ádám | Háztáji műhold Vannak emberek, akik nem elégszenek meg azzal, hogy vasárnap délután bámulják a tévét, harapják a sört és közben szemezgetnek a lyukas zoknijukból kikandikáló lábujjukkal, agyi aktivitásukat közben az említett ruhadarab szintjére redukálva. Ehelyett inkább holmiféle alkotó tevékenységeket folytatnak, érdeklődési körüknek megfelelően. Ifjú titán előadónk egy saját projektjét mutatja be, melynek eredménye ha az világűrt nem is, de a sztratoszférát megjárta. |
| 2025. 11. 08. szombat délután | Nagy Sándor | Mesterséges intelligencia az asztrofotózásban A mesterséges intelligencia lassan, de biztosan mindehova beszivárog. Az asztrofotós képfeldolgozás sem kivétel, pláne, hogy vannak itt nagyon számításigényes műveletek is, melyeknél komoly segítséget nyújthatnak az AI eszközök. Mint mindehol, itt is oda kell figyelnünk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és mértékkel használjuk őket. Az előadás igyekszik ízelítőt adni az AI felhasználásáról ebben a diszciplínában. |
| 2025. 11. 08. szombat délután | Jávorka Ágoston | Pályák, parittyák és gravitáció Mai tudásunk és képességeink alapján a Naprednszerbeli közlekedés kimerül abban, hogy elindítunk egy űrszondát valamerre, majd hagyjuk gravitációs pályán repülni, ami azt jelenti, hogy a Nap körül fog keringeni. Miután elindult, az űreszközünket már Newton halott keze terelgeti a világűrben. Kivéve, ha néhány ügyes ember úgy választja meg a pályát, hogy... Na de ne lőjük le a poént tesség meghallgatni az előadást. |
| 2025. 11. 08. szombat délután | Nagy Sándor | A csillagászat legújabb eredményei A csillagászat művelői az utolsó összejövetelünk óta eltelt fél évben sem pihengettek babérjaikon, szorgalmas munkával felfedezések garmadát publikálták. Ezekből szemezgetünk, természetesen a teljesség igénye nélkül. |
| 2025. 11. 08. szombat este | Nagy Sándor | Sci-Fi Chill Out Folytatódik a Sci-Fi Chill Out sorozat, melynek keretében jó néhány SF képzőművész munkásságával ismerkedhettünk meg. Most két festő művei kerülnek bemutatásra, valamint a sotozat történetében először az AI is szerept kap... |