Corvuska 2019

Csillagásztábor gyerekeknek

2019. június 29. - július 6.

Corvus 2019 észlelőtábor

2019. augusztus 3-11.

baumgartnerFelix Baumgartner 2012 októberében megdöntötte az ejtőernyős ugrás magassági világrekordját, mikor is 39045 méter magasságból ugrott ki egy léggömb kabinjából. Az ugrás során átlépte a hangsebességet, 1342,8 km/óra sebességgel zuhant. Az egész cselekedetben nem is ez a legérdekesebb dolog, hanem a földet érés módja. A 39 kilométeres ugrás után nem úgy ért földet, mint egy zsák krumpli, hanem néhány könnyed lépéssel dolgozta le a delta v-t. Ez az a stílus, ami csak az igazán nagyok kiváltsága. (https://www.youtube.com/watch?v=vvbN-cWe0A0, 12:59-től)


Hasonlóképpen stílusosan intézte a dolgot Niels Bohr is a légnyomásmérővel és a toronyház magasságával a fizika vizsgáján, mikor azt a választ adta, hogy ejtsük le a légnyomásmérőt a toronyház tetejéről, és mérjük meg, mennyi idő alatt esik le. A történet folytatásának kiderítését házi feladatul kapja a kedves olvasó.
Ide sorolhatjuk Stephen Hawking kísérletét az időutazók vendégül látására, mikor is 2009-ben partit szervezett időutazóknak. A meghívókat csak a parti vége után tette közzé, mert hát az időutazóknak így is meg kellett volna tudniuk, hogy volt parti. Nem jött senki. Hawking ezt a 2012-es Seattle-i Tudományos Fesztiválon úgy adta elő, hogy kísérleti bizonyítéka van arra, hogy nem létezik időutazás. Persze az is benne van a pakliban, hogy az időutazók azért nem jöttek el, hogy jól megtréfálják Hawkingot. Talán közvetlenül a halála előtt magukkal is vitték a jövőbe az elmelenyomatát, és vígan kosarazik valahol egy két méter tíz centis izmos testben. Az is lehet, hogy delfinként járja az óceánokat egy víz borította bolygón, az egyéb, bujább lehetőségekről nem is beszélve.
hawkingStephen Hawking sorsának lehetséges jobbra fordulása miatt érzett örömömben (egy optimistának ugye milyen kevés elég?) ezennel időutazásra invitálok minden, a csillagászat és holdudvar-tudományai (azért ismerjük el, hogy minden a csillagokkal kezdődött) iránt érdeklődő egyént. Az időutazásra 2019. augusztus 3-a és 11-e között kerül sor. Nem lesz valami gyors időutazás, mert napi egy napot fogunk utazni, azt is csak előre, de legalább a miénk. Gyűljünk hát össze Kovácspusztán eme grandiózus eseményre, mint a bibliai sáskák serege, hogy együtt mutassunk be áldozatot Uránia istennő oltárán.
Mindenféle optikai eszközökkel fogjuk feljavítani gyarló érzékszerveinket, hogy fellebbenthessük az univerzum titkait fedő fátyol csücskét, és betekinthessünk mögé olyan csodákat látni, melyeket csekély értelmünk felfogni épp, hogy csak képes. Vagy nem, de akkor is szépek.
Szóval, mielőtt még teljesen pátoszba fojtanám, abba is hagyom a prérire kieresztett musztángként száguldó gondolataim futtatását, és a mindennapi élet szürke mocsarába rántom le a lelketeket. Ennek létezéséről vagy mibenlétéről majd hosszan vitatkozhatunk időutazásunk során, amelyet ezennel Corvus 2019 észlelőtábornak nevezek el. (Egyébként elgondolkodtatok már az „észlelés” szó kettősségén?)
Szóval a szürke mocsár: a tábor részvételi díja tagoknak 9€, diákoknak 10€, nem tagoknak pedig 12€ naponta. Ebben benne foglaltatik a napi négyszeri étkezés és a szállás díja. A táborba érkezést legalább egy nappal előre jelezzétek, mert az étkezést csak így tudjuk biztosítani. A tábor kezdete most nem 11 órakor lesz, hanem csak délután háromkor, általam már ismert okok miatt. Már csak a megszokott copy-paste szöveget írom ide, hogy a billentyűzetet csak ide-oda lecsapó villámként használni tudók se kapjanak kéztőcsatorna-gyulladást a túl sok gépelés miatt: Megyek a táborba elejétől végéig.

A jelentkezéseket a corvusmailmailcímre küldjétek.

Akkor táborozásra fel, a távolmaradóknak pedig a Galaktika titokzatos urai bocsássák meg eltévelyedésüket.

Sunes

 

A tábor programja a következő lesz (folyamatosan bővítjük a megszólított előadók visszajelzései alapján):

Dátum, időpont Előadó Cím

2019. 8. 3. szombat

késő délután

Jávorka Ágoston

A Hold, a Mars és még azon is túl

marsElmélkedés a további lépésekről az űrütazó fajjá válás útján - a holdraszállás 50. évfordulójának apropójára

2019. 8. 4. vasárnap

délelőtt

Nagy Sándor

Csillagtérképek, évkönyvek (AÉKF*)

map Az amatéorcsillagászok számára kotelező a csillagtérképek, évkönyvek és persze az égbolt behető ismerrete. Mivel elenyéső mennyiségű ember születik ezzel az ismeretanyaggaql a fejében (állítólag a neandervölgyi ősemberek között volt egy de őt fiatalon megették), nem árt, ha legalább egy előadás formájában foglalkozunk a témával.

2019. 8. 4. vasárnap

délután

Puha Emil

Szekuláris pályaváltozások a VW LMi négyes csillagrendszerben

VWLMiMunkánk célja a VW LMi rendszer pályaelemeinek pontos meghatározása és pályaváltozásainak keresése volt. Ehhez elsősorban az új spektrumok feldolgozására volt szükséges - dekonvolúciót hajtottunk végre, hogy meghatározzuk az egyes csillagok kiszélesedési függvényeit és radiális sebességeit. A radiális sebességek görbeillesztése, valamint a rendszerben jelenlévő fényidő-effektus alapján képesek voltunk meghatározni a csillagrendszer kepleri pályaelemeit. A továbbiakban ezek voltak felhasználva a rendszer numerikus modellezésénel, amely közben a rendszer hosszútávú fejlődését kutattuk.

2019. 8. 4. vasárnap késő délután Markó Ádám

A számítógépek hajnala

oreggepManapság szinte mindenki haznál számítógépet, annyira hozzájuk szoktunk, hogy hiányuk akár elvonási tüneteket is okozhat. Vajon ebben a nagy kényelemben gondolunk-e arra, az időre mikor a mérnökök még logarléccel számoltak, vagy mikor az első számítógépek nem fértek ki egy darabban a gyárkapun? A számítógépek fejlődésének kezdeti időszaka nagyon érdekes: ki tudja vajon, hogy mi az aTuring-gép, vagy a merevlemezt miért hívták winchesternek?

Előadásunkban ezt az időszakot elevenítjük fel.

2019. 8. 4 vasárnap este Mázik László

A Világegyetem hullámhosszán hallgatózva

gravhullamMikor az első igazolt gravitációshullám-észlelés történt, a csillagászok feényes sikerként könyvelték el az egyedülálló eseményt. Az elmúlt néhány évben annyit fejlődött az észleléstechnike, hogy ilyen észlelések mondhatni, már mindennapossá váltak. Előadásunkban kísérlete teszünk ennek az érdekes problematikának a megvilágítására

2019. 8. 5. hétfő

délelőtt

Török Mátyás

Bay Zoltán Kutatóközpont

Színek kémiája – avagy tényleg kék-e a rézgálic?

RezgalicAz előadás rövid leírása: Környezetünkben gyakorlatilag minden színes: a radírunk, a poharunk, az ételünk. Honnan jön az anyagok színe? Állandó-e egy anyag színe? És persze: valóban kék-e a jól ismert rézgálic? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ az előadás során, miközben látványos kémcsőkísérletekkel mutatjuk be az anyagok – szó szerinti – sokszínűségét.

 

2019. 8. 5. hétfő

délután

Musza Alexandra

Bay Zoltán Kutatóközpont

Csontimplantátumok

implantAz előadás rövid leírása: Manapság 800 ezer ember szenved csontritkulásban Magyarországon, ami mozgással és helyes táplálkozással megelőzhető. De ha már megtörtént a baj, milyen lehetőség van a csontok pótlására? Előadásomban e lehetőségeket vesszük górcső alá, és talán megkapjuk arra is a választ a szuperhősök által, hogy gyengeség-e az implantátum.  És ha igen, akkor miért nem?

2019. 8. 5. hétfő

délután

Ugi Dávid

(ELTE TTK)

Méretek és skálák, mi mekkora?

MeretekAz előadásból kiderül, hogy mekkora a vizsgálható univerzum és honnan tudjuk annak méretét.
Mik is azok a nagyságrendek, és miket lehet vagy érdemes elhanyagolni? Hányfelé osztható az univerzum és a kisebb részei miket tartalmaznak? Mekkora benne az ember, milyen méreteket tud befolyásolni, illetve mivel tudja azokat manipulálni vagy megfigyelni? Továbbmenve kiderítjük, hogy az embernél kisebb méreteken – több milliárdoddal elosztva – miket és mivel találunk, látunk, használunk és hogyan alkalmazzuk. Az előadás szerkezetében a kevéske, de nélkülözhetetlen bevezető ismeretek után a világban megfigyelhető méreteket, a nagytól a kicsiig átnézzük, valamint az elképzelhetetlenül nagy vagy kis méreteket igyekszünk felfoghatóvá tenni.

2019. 8. 5. hétfő

késő délután

Vida Ádám

(Bay Zoltán Kutatóközpont & ELTE TTK)

Anyagtudomány újratöltve

AnyagElőadásom során betekintést nyújtok az egyik legnagyobb magyarországi ipari kutatóközpont mindennapi megbízásaiba. Fejtegetem, hogyan használja egy frissen munkába lépő fiatal anyagkutató az egyetemen megszerzett tudását és mi az, amivel szinte minden új kolléga megküzd munkába lépéskor. Kitekintést adok az acélokon túli világba, azaz a nukleáris, repülő és űripari funkcionális és szerkezeti anyagok világába előbb elméleti, majd gyakorlati, végül vizsgálati szemszögből.   

2019. 8. 6 kedd

délelőtt

 Nagy Sándor

Miért sötét az ég?

egsotetEz ugyan egy triviális kérdésnek tünik, de valójában nem az. Mióta először tették fel ezt a kérdést, tudósok generációi dolgoztak megoldásán, néha nem is tudva arról, hogy munkájuk majdan hozzájárul a nagy kérdés megoldásához. Előadásunkban ennek a munkának állítunk emléket a tudósok, csillagászok tevékenységének felidézésével.

2019. 8. 6 kedd

délután

 Pál András

A TESS űrszonda

TESSA TESS szondát 2018 áprilisában bocsátották fel, hogy a csillaguka előtt elhaaldó exobolygókat keressen. Az előadás a szonda és a mögötte emgbúvó technológia részletes ismertetétsét nyújtja a téma egyik szkavatott bennfentesétől

2019. 8. 6 kedd

késő délután

Szabó Éva

A fák titkos élete

treeAz előadás Peter Wohlleben elméletét ismerteti, miszerint a fák magasszintü kommunikációt folytatnak egymás között. Remélhetöleg jóízű vitát fog kiváltani ez a téma, már csak a szerző hihetetlennek tűnő állításai miatt is.

2019. 8. 7. szerda

délelőtt

Käsz László

Változócsillaogk észlelése (AÉKF)

fenygorbeA változócsillagok észlelése az egyik olyan, amatörcsillagászok által is magas szinten művelt ága eme nemes hobbinak, amely túlmutat az (egyébként minőségi) időtöltésen, és komoly csillagászat felfedezések alapjául is szolgálhat.

2019. 8. 7. szerda

délután

Dávid Gyula

A tömeg eredete és a Higgs-mező

higgsA genfi CERN kutatóintézet legnagyobb gyorsítójára, a 27 km kerületű LHC gyűrűjére telepített két óriási részecskedetektort működtető kutatócsoportok 2012 júliusában jelentették be az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését. Vajon miért olyan fontos a részecskefizika Standard Modelljének ez az utolsó − végre már nem hiányzó − alkotórésze, és miért játszik igen speciális szerepet a modellben? Hogyan tudták megjósolni a fizikusok egy ilyen részecske létezését és tulajdonságait? Miért mondjuk azt, hogy a Higgs-mező ad tömeget a többi részecskének? Egyáltalán: hogyan lehet a részecskéknek tömeget adni? És mi köze a Higgs-részecskének a Higgs-mezőhöz? No és honnan kapja a tömegét maga a Higgs-részecske?

E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a nagyon gyorsan Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek.

2019. 8. 7. szerda

késő délután

Nsgy Sándor

Pályák, mozgások pozíciók

palyakElőadásunkban megvilágítjuk, milyen mozgásokat végez a Föld, és hogy ezek a mozgások hogyan mutatkoznak meg az égbolton. Foglalkozunk a bolygók egymáshoz visznyított pozíícióival, a csillagászati koordinátarendszerekkel és más hasonló nyalánkságokkal.

2019. 8. 8. csütörtök

délelőtt

Dávid Gyula

A sötét anyag nyomában

darkmatterA csillagászok már a 20. század harmincas éveiben gyanították, hogy az általunk látott (csillagokba, bolygókba, gáz- és porfelhőkbe tömörült) anyagon kívül még másfajta, nem látható, sötét vagy láthatatlan anyag is lehet az Univerzumban. Az ezredforduló körül végzett precíziós méréssorozatok aztán megállapították, hogy ez a sötét anyag kb. ötször nagyobb tömeget képvisel, mint a látható anyag. (Ezen felül egy másik, még rejtélyesebb, a sötét anyagnál kb. háromszor nagyobb mennyiségű anyagfajta, az ún. sötét energia avagy kvinteszencia is jelen van.) Az általános relativitáselmélet által megjósolt gravitációs lencsehatás felhasználásával az utóbbi évtizedben sikerült feltérképezni a galaxisok és galaxishalmazok körül tömörülő sötét anyag eloszlását, mintegy lefényképezni a láthatatlan anyagot.

De vajon miből is van ez a titokzatos sötét anyag, milyen objektumok (megalapozott gyanúnk szerint: még ismeretlen elemi részecskék) alkotják, és miért láthatatlan? Gravitációs hatásán kívül vajon milyen kölcsönhatásokra léphet a közönséges, világító anyaggal? Hogyan kell kiegészíteni az ismert elemi részecskéket sikeresen leíró részecskefizikai Standard Modellt, hogy a sötét anyag ismeretlen alkotóelemeiről is számot tudjon adni? Hogyan befolyásolja a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, pl. a galaxisok kialakulását vagy az Univerzum tágulásának folyamatát? A Standard Modell utolsó hiányzó részecskéjét, a Higgs-bozont néhány éve megtaláló kísérleti részecskefizikusok most a sötét anyag feltételezett részecskéi (pl. a szuperszimmetria elmélete által megjósolt újfajta részecskék) nyomába eredtek. Az utóbbi néhány év néhány bíztató eredményt hozott ebben a kutatási irányban. Az előadáson a csillagászati bizonyítékok és az elméleti feltételezések mellett a legfrissebb hírekről és ellenőrző kísérletekről is beszámolunk.

2019. 8. 8 csütörtök

délután

Horváth Ákos

A neutrínók csodálatos világa 

neutrinoA neutrínók - mint ahogy azt nevük is mutatja - olyan részecskék, amelyek szinte teljesen ignorálják a kölcsönhatást más részecskékkel. Ennek ellnére képesek vagyunk detektorokat építeni, melyek segítségével vallatóra foghatjuk ezeket az részcskéket, hogy meséljenek nekünk távoli világokról, csillagok végpusztulásáról és az univerzum egyéb egzotikus eseményeiről.

2019. 8. 8. csütörtök

késő délután

   

2019. 8. 9. péntek

délelőtt

   

2019. 8. 9. péntek

délután

   

2018. 8. 9. péntek

késő délután

 Ollé Hajnalka

Időutazás egy rég elfeledettnek hitt patroveci hétvégére, avagy az aktív galaxismagok egyesített modellje

quasarKb. 10-12 évvel ezelőtt, amikor még a patroveci kastély volt a második otthonunk, volt egy hétvége, ahol hóesésben ibolyát szedtünk, répatortát majszoltunk, bezártuk a Sunes kulcsait az autóba (vagy az nem akkor volt?) és tartottam egy előadást az AGN-ekről. Néhányatok még lehet emlékszik rá, Sunes kért egy repetát. Nehéz lesz felülmúlni az akkori előadást, de megpróbálom. Tisztázzuk, mi is a lényegi különbség bizonyos égi objektumok között, és egy komplex képet mutatok arról, hogy igazából minden tényleg csak nézőpont kérdése.

 

* AÉKF - Az észlelő amatőrcsillagász kötelező fejtartalama