Támad a Mars! Persze ne a Tim Burton-féle 1996-os filmre gondoljunk most, hanem az ordas szép szembenállásra, amely július 27-én következett be. Az időjárás nem volt kedvező a mi végeinken aznap, habár Természet ősanyánk külön látványossággal fejelte meg ezt a napot: teljes holdfogyatkozást celebrált a Mars szembenállása mellé.
A vörös bolygó azóta távolodik tőlünk, pályáján lemaradva, hogy majd 2020-ban ismét testközelbe jussunk, de az már nem lesz olyan közeli, mint a mostani volt. Nem kell azonban mindjárt a legrosszabbra gondolni, a Mars még jó néhány hétig fog ragyogni az esti égbolton. A hab a tortán az, hogy a monstre homokvihar, ami bolygószomszédunk lányos zavarát volt hivatott elfedni, szertefoszlani látszik, hogy szabadon gyönyörködhessünk Árész fényes ábrázatában.
Az ókori istenekről elnevezett bolygók közül a Jupiter és a Szaturnusz is megmutatja magát a nyár kora estéin. Az esthajnalcsillag is esti csillagként funkcionál még egy darabig, fent említett társaival koszorúba fogva az égboltot szürkülettől hajnalig.
A Hold fogyatkozása után két héttel egy darabig nem fogja mutatni magát, lehetővé téve az amatőrcsillagászok párzó kabócákhoz hasonlóan nyüzsgő éjszakai rajzását, melynek során holmiféle égi objektumokat szeretnének távcsővégre kapni a látható fény hullámhossztartományát a végletekig kihasználva.
Ezt elősegítendő összehívok mindenkit, akinek NGC pozitív vér kering az ereiben, hogy töltsön el nyolc éjszakát táborunkban. Az inverz esőtáncot már járják profi táncosaink, hogy az idő is a megfelelőképpen járjon ezeken a napokon. Az amatőrcsillagászok jobb szeretik, ha az égboltot nem takarják el fotonéhes felhők, hogy szabadon végezhessék égbúvár tevékenységüket.
A tábor helyszíne Kovácspuszta, ahol már eddig is sokszor összejöttünk. A részvételi díj tagoknak 7€, diákoknak 8€, nem tagoknak pedig 10€ naponta. Ebben benne foglaltatik a szállás díja és a napi négyszeri étkezés.
A tábor 2018. augusztus 11-én kezdődik és augusztus 19-én ér véget. Az első napon 11 óra tájban lehet gyülekezni. A táborba jelentkezni lehet a 
mailcímen. A táborba érkezést legalább egy nappal előbb jelezzétek, az étkezést csak így tudjuk biztosítani. A szokott copy-paste szöveg sem maradhat ki, a lusták esélyegyenlőségét szem előtt tartva: Megyek a táborba, elejétől végéig.
A tábor programja a következő lesz (folyamatosan bővítjük a megszólított előadók visszajelzései alapján):
| Dátum, időpont | Előadó | Cím |
|
2018. 8. 11. szombat délután |
Nagy Sándor |
Bevezetés az amatőrcsillagászatba (AÉKF*)
|
|
2018. 8. 11. szombat késő délután |
Jávorka Ágoston |
Űrkutatási összefoglaló
|
|
2018. 8. 12. vasárnap délelőtt |
Nagy Sándor |
Csillagtérképek, évkönyvek (AÉKF*)
|
|
2018. 8. 12. vasárnap délután |
Mázik László |
Az autózás fizikája
|
|
2018. 8. 13. hétfő délelőtt |
Käsz Katalin |
Meteorészlelés (AÉKF*)
|
|
2018. 8. 13. hétfő délután |
Dávid Gyula |
Az univerzum jövője  A kozmológia ún. Standard modellje, ez a XX. század végére elkészült nagy szintézis sikeresen írja le a körülöttünk lévő világot és annak történetét az atomoktól a galaxisokig, a Nagy Bummtól az értelemig és tovább. E modell számítógépes programjai természetesen a jelenkornál is tovább futtathatók, így tudományos „jóslatokat” készíthetünk az Univerzum jövőbeli történetéről. Bizarrabbnál bizarrabb lehetséges forgatókönyvekkel fogunk találkozni. És persze érvényesül a kozmikus Murphy-törvény: ami megtörténhet, az meg is történik! |
|
2018. 8. 13. hétfő késő délután |
Jánosdeák Márk |
Üstökösök
|
|
2018. 8. 14 kedd délelőtt |
Käsz László |
Változócsillagok észlelése (AÉKF)
|
|
2018. 8. 14 kedd délután |
Käsz László |
Kisbolygók
|
|
2018. 8. 14 kedd késő délután |
Tonkó Péter |
Hogyan vezessünk egy űrhajót?
|
|
2018. 8. 15. szerda délelőtt |
Käsz László | Kettőscsillagok észlelése (AÉKF) |
|
2018. 8. 15. szerda délután |
Maloveczky Anna |
A lézerek világa, ipari lézertechnológia A lézersugár és a lézersugaras technológiák számos rendkívül előnyös tulajdonsággal bírnak. Ezek közül a legfontosabbak: nagyon precíz, pontosan szabályozható a lézer, valamint nagy megmunkálási sebesség jellemzi. A megmunkáló szerszám kopásmentes, hiszen ez maga a fény. Ezek miatt az iparban széleskörűen használják, és számos további lehetőség is rejlik benne. |
|
2018. 8. 15. szerda késő délután |
Török Mátyás |
Üvegtudomány: a fúvópipától a gyógyszerhordozókig
|
|
2018. 8. 15. szerda késő délután |
Vida Ádám |
Hogyan és miért lett az acél modern korunk legfontosabb eleme?
|
|
2018. 8. 16 csütörtök délelőtt |
Nagy Sándor | Üstökösészlelés (AÉKF) |
|
2018. 8. 16 csütörtök délután |
Käsz László |
A Mars
|
|
2018. 8. 16. csütörtök késő délután |
Jávorka Ágoston |
A mesterséges intelligencia és az emberi agy
|
|
2018. 8. 17. péntek délelőtt |
Nagy Sándor |
Bolygóészlelés (AÉKF)
|
|
2018. 8. 17. péntek délután |
Szarka Imre |
ALICE csodaországa - a részecskék világa
|
|
2018. 8. 17. péntek késő délután |
Bödők Gergely |
Trianon
|
Az amatőrcsillagászat szép hobbi, de csak ha jól csinálják, mint ahogy ez bármilyen más hobbira is igaz. Mivel a kezdet mindig nehéz, adunk némi segítséget hozzá. Természetesen a nagyobb tapasztalattal rendelkező amatőrök is meghallgathatják, hátha akad számukra is egy kis csemege.
Az űrkutatás portáján mostanság zajlik az élet, minden héten történik valami új. Előadásunkban ezekből az eseménykből nyújtunk át egy csokorravalót.
A hullócsillagok azon kívül, hogy jó ürügyet szolgáltatnak különféle szerelmi vallomásokhoz és egymásba feledkezésekhez, fontos információkat szolgáltatnak arról, hogy mi történik a Naprendszerben. Ezért fontos ága az amatőrcsillagászatnak a meteorészlelés. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó szórakozás.
Söprűscsillag, kótyagos csillag - ehhez hasonló nevekkel illették eleink ezeket az objektumokat, sokáig azt tartván felőlük, hogy megjelenésük bajt, veszedelmet hoz a világra. Ma már tudjuk, hogy mi lakozik bennük, az amatőrcsillagászok kedvelt célpontjai lettek. Nagy ritkán egy-egy igazán fényes példányuk jelenik meg az égen, olyankor mindenki gyönyörködhet bennük. A halványabb, csak távcsővel látható üstökösök is érdekes látnivalót jelenthetnek a türelmes amatőrök számára.
Sokáig az a nézet uralkodott a csillagászok körében, hogy a kisbolygók egy valaha létezett bolygó törmelékei. Mára ez már változott, a kisbolygók változatos kémiai összetétele cáfolni látszik ezt az elméletet. Bárhogy keletkeztek is, itt vannak, hatással lehetnek mindennapi életünkre, nemcsak becsapódások formájában (Bruce Willisnek életpálya-lezárási modellt adva), hanem mint perspektivikus nyersanyagforrások is.
Habár az emberek többsége úgy képzeli el az űrutazást, hogy az űrhajósok csak utasok, és néha nyomkodnak csak gombokat, ez így nem igaz. Az űrhajók irányítása bonyolult feladat, amire az űrhajósokat hosszú kiképzés során készítik fel. Ebben az előadásban ennek a tananyagnak a részleteit bocolgatjuk.
A különféle üvegek az ősidőktől kezdve részei életünknek: a természetes eredetű obszidiántól a templomok rózsaablakain keresztül az üvegpalackokig sokféle formában fordultak elő. Mindennapjaink során annyira természetesnek vesszük az üveg jelenlétét, hogy eszünkbe sem jut megkérdezni: hogyan keletkezik? Az előadás során az üveg történelmén túl annak kémiai hátterével is megismerkedhetünk, hogy megértsük, hogyan fejlődhetett az üvegtudomány odáig, hogy felhasználásuk kiterjedjen egészen a gyógyszerhordozókig.
Körbejárjuk, miért és hogyan lett az acél modern korunk egyeduralkodó strukturális anyaga. Hogy ez érthető közelségbe kerüljön, megismerjük a réz, a bronz és a vas alaptulajdonságait, és betekintünk a fémek tönkremenetelét okozó 1- és 2-dimenziós hibák világába. Végezetül megismerünk néhány speciális acél típusú ötvözetet, melyek nagy ellenállást mutatnak sugárzásokkal, hideggel szemben. 
A Mars az a bolygó, amely mindenki fantáziáját megmozgatja. Legyen szó bár gonosz, halálsugarukat szorgalmasan használó idegenekről, John Carter négykarú, zöld haverjairól vagy akár Percival Lowell csatornáiról, mindig voltak aktuális elméletek, történetek, amelyek a Mars lakóival foglalkoztak. Ma már robotszondáink róják a vörös bolygó poros síkságait és már megszületett az az ember, aki először fog a Marsra lépni. Ha ehhez hozzávesszük még a mostani nagy szembenállást is, akkor hiba lenne nem foglalkozni bolygószomszédunkkal legalább egy előadás erejéig.
A bolygókat már az ókortól figyeli az ember. Az égbolton haladó fényes pontokat a mai amatőrtávcsövek már részletekkel teli korongoknak mutatják. Az idei nyár különösen kedvező a bolygók megfigyelése szempontjából. Emiatt áttekintjük a bolygók megfigyelésének mikéntjét egy előadás keretén belül.
Áttekintés a szubatomi részecskék világáról – mai elképzelésunk és a CERN-i LHC gyorsítón felállított ALICE kisérletben való részvételunk.
1920. június 4-én Magyarország képviseletében Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter aláírták a trianoni békeszerződést. A szerződés tartalma sokkolta az egész magyar társadalmat: szociáldemokraták, liberálisok és konzervatívok gondolták egyaránt, hogy a béke igazságtalan és kirívóan méltánytalan Magyarországgal szemben. A békeszerződés kétségkívül a huszadik századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye. A gyász és veszteségérzet általános volt. A döntés nyilvánvaló igazságtalanságai által táplált fájdalom és harag sokak tisztánlátását homályosította el. A miértre keresett válaszokban a történtekért való felelősség áthárítása mellett tapasztalható, hogy néha a történetírás tényszerűen igazolható állításai is mellőzve vannak. Ehelyett pedig különféle tárgyi tévedések, legendák és féligazságok is napvilágot láttak, közülük nem egy még ma is magyarázatként szolgál a kilencvennyolc évvel ezelőtt történtekre. Az előadásban arra keressük a választ, hogy milyen okok húzódnak, húzódhattak meg a döntés mögött, és szó lesz a békeszerződéssel kapcsolatos legendákról is.
* Az észlelő amatőrcsillagász kötelező fejtartalma